Iparművészeti Múzeum - belsőépítészet

Az Iparművészeti Múzeumot Európában az elsők között alapították meg Budapesten 1872-ben. Az Iparművészeti Múzeum és Tanoda épületének megtervezésére 1890-ben írt ki a kormány pályázatot, melyet Lechner Ödön és Pártos Gyula, „Keletre magyar!” terve kapta.

Az épületet 1896-ban adta át Ferenc József, a széles közönség egy évvel később vette birtokba. A gyűjtemény mai napig az egyik legkiemelkedőbb a világon, és az intézmény különlegesség, hogy majdnem minden restaurátor szakma rendelkezik műhellyel az épületben. A 20. század során számos alkalommal sérüléseket szenvedett, melyeket különböző minőségben állítottak helyre, napjainkra az épület elavulttá vált, és nagyon rossz állapotba került.

A felújításra és bővítésre 2012-ben pályázatot írtak ki, melyet a Lukács és Vikár Építész Stúdió nyert meg. A tervük tiszteletben tartotta az épület értékeit, és megtriplázta a kiállító területet. A múzeum a felújítás megkezdéséhez 2018-ban kezdte meg a költözést. Az épület kiemelt területeinek belsőépítészeti tervezését a LAB5 2017-ben nyerte el, a fő cél interaktív, izgalmas, de a történeti terekhez igazodó, azt kiemelő atmoszférák alkotása, és az új funkciók beillesztése. Az első vázlattervből sajnos csak néhány látványterv publikus.

A projekt alakulásáról több információ az építtetőtől, illetve a generál építész tervezőtől kérhető.

Generál tervező Vikár és Lukács Építész Stúdió Kft (2012-2019)
Épület eredeti tervező Lechner Ödön és Pártos Gyula (1890-1896)
Belsőépítész tervezők LAB5 architects | Erdélyi Linda, Dobos András, Korényi Balázs, Gáspár Virág Anna, Sipos Rebeka | Nyerges Judit, Barta Fruzsina, Bató Blanka, Kozma Zoltán, Kupi Benedek, Macsuga Eszter, Mester Ádám, Mezey Petra, Szelezsán Bálint, Tóth Annamária
Signage Tolnai Zsuzsi
Pattern design picidia | Nagy Diána
Látványtervek LAB5 architects, Sarnyai Hella, AXION visual